Az atípusos
depresszió nem feltétlenül hangulati nyomottságban jelenik meg. Akár
fájdalmakat is okozhat a páciensnek.
Az atípusos
depresszió esetén általában megfigyelhető a lehangoltság. Kedvező külső
hatásra akár átmenetileg javulhat a hangulat, a beteg vidámabbá és élénkebbé
válhat. Viszont ami ezek mellett jellemző, az a fokozott étvágy- és alvásigény,
mely gyakran hízással jár.
Az atípusos
depresszió további tünetei
Jellemző a nappali fáradékonyság, álmosság, memóriazavarok,
figyelemzavarok és koncentrációs nehézségek. A beteg gyakran bénultságot érez
végtagjaiban. Fellép emellett a szorongás, mely akár pánikroham formájában is
jelentkezhet. A beteg teljesítménye, terhelhetősége egyaránt csökken.
Az atípusos
depresszió esetén tipikus személyiségjegyek figyelhetők meg. A
depresszióban szenvedőktől eltérően, az atípusos
depresszió betege fogékony a külső környezeti ingerekre, pozitív és negatív
hatásokra is intenzíven reagál. Gyakori a sértődékenység, túlérzékenység. A
beteg gyakran önértékelési zavarokkal, önvádlásokkal és bűntudattal szenved. A
páciensek sokszor számolnak be reménytelenség-, kiúttalanság- és tehetetlenség
érzéséről, illetve a jövőképük negatív irányba való mozdulásáról. Az atípusos
depresszió során a beteg társadalmi kapcsolatai is sérülnek, kapcsolatai
köre beszűkül, párkapcsolata romlik.
Atípusos
depresszió esetén gyakran fellépnek testi panaszok is a pszichés tünetek
mellett. Fejfájás, szédülés, bizonytalan mellkasi tünetek, emésztőszervi
problémák is lehetnek, illetve jellemzőek a mozgásszervi panaszok és
gerincfájdalmak.
Az atípusos
depresszió tartós fennállása alkohol- vagy nyugtatószer függőséghez is
vezethet másodlagosan. A betegek fokozottan veszélyeztetettek lehetnek
öngyilkosság irányában.
Mi okozhatja az atípusos
depresszió megjelenését?
Az atípusos
depresszió hátterében gyakran korai lelki sérülések állnak. Súlyos
gyermekkori trauma, szeretett személy elvesztése, sérült anya-gyermek
kapcsolat, tartós elszakítottság, izoláció, szülők-gondozók lelki betegsége.
Hogyan kezelhető az atípusos
depresszió?
Az atípusos
depresszió kezelése gyógyszerekkel és pszichoterápiával történik. A
gyógyszerek közül előnyben részesítik az antidepresszánsokat a nyugtatókkal
szemben. Az antidepresszánsok használatával hatékonyabb terápiás beavatkozást
lehet elérni, és ilyen módon elkerülhető az altatók és nyugtatók szedésével
kialakuló függőség is.
Több pszichoterápiás módszer közül is lehet választani. A
döntésben meghatározók a tünetek, a beteg személyisége, az ért lelki trauma.
Gyakran a gyógyszeres- és pszichoterápiás kezelések együttesen kínálják a
legeredményesebb megoldást.